Európai Uniós összevetésben hazánk lemaradása a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció terén jelentős, ezért az Új Magyar Fejlesztési Terv keretein belül október 17-én megjelenő felsőoktatási infrastrukturális és innovációs pályázatok elsősorban erre összpontosítanak. A pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások versenyképességük növelése, és az ehhez elengedhetetlenül szükséges innováció erősítése érdekében. Mindezt kiegészíti egy 50 milliárd forintos, szintén október 17-én megjelenő, a kutatás-fejlesztésre fókuszáló felsőoktatás-fejlesztési csomag is, amely az egyetemek beruházásaihoz nyújt segítséget. A magyar K+F szektor teljesítménye tehát egyelőre ma még messze elmarad az uniós átlagtól, ezen próbál most változtatni az Új Magyar Fejlesztési Terv azzal, hogy kiemelten támogatott területként kezeli a kutatás-fejlesztést. A közelmúlt eredményei is egyértelműen azt mutatják, hogy hazánk nem fordított megfelelő mértékben figyelmet erre a témára. 2004-ben például a GDP-nk mindössze 0,89 százalékát költöttük kutatás-fejlesztésre, ennek is kevesebb mint egyharmadát finanszírozta az üzleti szféra, messze elmaradva az 55 százalékos uniós átlagtól. Elkeserítő az adat, miszerint tíz magyar vállalkozásból kilenc egyáltalán nem végez kutatás-fejlesztést, tízből nyolc pedig még újítást sem tudott felmutatni a cége működésében.
Érthető tehát, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott az innováció. Csaknem 230 milliárd forint európai uniós támogatást fordíthatnak erre a célra a magyar pályázók. Ebből az összegből a következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára. Az október 17-én megjelenő gazdaságfejlesztési csomagban 3 pályázati kiírás irányul ennek a célnak a megvalósítására, ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régióban ugyancsak 3 kiírás jelenik meg.
Piacorientált kutatás-fejlesztésre – a prototípusig tartó ipari kutatásokra és az alapvető kísérleti fejlesztésekre – a közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 7 milliárd forint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások által megpályázható fejlesztési forrás, az elnyerhető támogatás összege pedig 50 és 300 millió forint között mozog. Az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésének erősítése érdekében e pályázatnál feltétel, hogy a nyertes vállalkozás az őt megillető támogatás egynegyedéből egyetemi vagy akadémiai kutatóhelyi kutatásokat finanszírozzon.
Az innovációs folyamat következő szakasza, a vállalati innováció erősítése, melyhez a közép-magyarországi régióban 3,6 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 14 milliárd forintos támogatási lehetőséget biztosítanak kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára. Ezen a pályázaton 25–200 millió forint közötti összeget nyerhetnek el a vállalkozások, főként termék- szolgáltatás vagy technológiafejlesztésre, tesztelésére, próbaüzemére és a piaci megjelenéshez szükséges marketingtevékenységre.
A jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innovációs és technológiai parkok létrehozása, korszerűsítése legalább ilyen hangsúlyos szerepet kap a mostani projektekben, hiszen nagymértékben hozzájárulnak a kutatás-fejlesztés ereményességéhez. A közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 6 milliárd forint uniós forrás fordítható ezen létesítmények fejlesztésére. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse a már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperációs kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat. A felsőoktatásban keletkezett tudás megtermékenyítően hat az innovációs folyamatra, és ezáltal a gazdaság versenyképességére. Az e társaságok által elnyerhető támogatás összege 400 millió és 1 milliárd forint között lehet.
Az elmúlt 17 évben a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére 110 milliárd forintot költött Magyarország. 2010 végéig óriási összeget, csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. A keret legalább 75 százalékát a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80%-át modernizáljuk. Ezen kívül a bolognai képzéshez kapcsolódó tananyag-fejlesztést, a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő eredményeket elért hallgatók és oktatók alkotótevékenységét ösztönző pályázatok is megjelennek a közeljövőben. Mindezek eredményeként 2010-re 15%-kal nőhet a műszaki és természettudományos területeken tanuló hallgatók száma, ami nagyon pozitív hatással lesz magyar gazdaság versenyképességére.
Első lépésként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a felsőoktatási infrastruktúra négy éves, 85 milliárd forintos keretéből ír ki pályázatot 28 milliárd forint értékben. A közép-magyarországi régióban ezt kiegészíti egy további 2 milliárd forintos keretösszegű felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomaggal. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói,- oktatói, -kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőoktatási intézmények.
Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti ki.
(forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
 |
