Több mint 1 millió ember egészségügyi ellátása javulhat az októberben-novemberben induló pályázatok segítségével az ország 60-80 településén és azok környékén. Pályázni lehet többek között háziorvosi rendelők felújítására, szakrendelők kibővítésére, hogy ezzel lehetővé tegyék a megfelelő ellátást, amelyekért eddig egy távolabbi kórházba kellett elmenni. A főként hátrányos helyzetű kistérségekben élők így több esélyt kapnak a gyors gyógyulásra. Ezeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló projekteket 55 milliárd forint uniós támogatással egészítik ki. Ez a forrás annak a 481 milliárd forintnak az első része, amely 2013-ig áll Magyarország rendelkezésére az egészségügyi ellátások korszerűsítésére. A magyar lakosság egészségügyi állapotáról szóló statisztikák elkeserítőek: egészségi állapotunk a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az uniós átlaghoz képest egészségtelenebbül és rövidebb ideig élünk, a születéskor várható élettartam 4-7 évvel marad el az Európai Unió tagállamaitól. Ugyanakkor igen eltérőek az országon belüli különbségek az egészséges élet esélye szempontjából is. Az amúgy is alacsony magyar átlagnál még egy évtizeddel kevesebb a roma népesség születéskor várható élettartama. A halálozási mutatók Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebbek, azokban a régiókban, melyek más szempontból is a legfejletlenebbek közé tartoznak. Az átlagon aluli eredmények, a rossz statisztika oka elsősorban az egészségtelen életmód és az egészségügyi rendszer szerkezeti problémái, hiányosságai. Hazánkban jelenleg az egészségügyi ellátórendszer struktúrája túlzottan kórház-centrikus. Növelni kell az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban gyógyított betegek számát és arányát, hiszen ez az elvárhatónál jóval alacsonyabb mértékű. A 2004-es adatok azt mutatják, hogy míg Magyarországon az összes releváns eset 13%-át egynapos sebészet keretében végezték, addig az Egyesült Államokban ez az arány 75%, de a szomszédos Ausztriában is 55%. Ezért főként a szétszórt és elavult infrastruktúrával működő járóbeteg-ellátó intézmények a felelősek, ahol a gépek és műszerek átlagéletkora 12-17 év. Fontos lenne emellett a megelőzés és az utókezelés, melyhez szintén hiányoznak a feltételek, de a korszerű diagnosztika és a modern gyógyító eljárások elterjedtsége is igen alacsony. 2004 és 2006 között, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében már sikerült európai uniós forrásból korszerűsíteni az egészségügy bizonyos terülteit, de a mostani pályázati keret mértéke sokkal nagyobb. Akkoriban a 213 pályázó összesen 2,4 milliárd forintot nyert, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, szintén milliárdos fejlesztések valósulhattak meg az elmaradott régiókban kórházak és klinikák korszerűsítésére. Egyik legnagyobb eredményeként létrejött a Debreceni Egyetem 12 milliárdos, modellértékű regionális egészségcentruma, melyre nem volt példa a rendszerváltás óta Magyarországon. Uniós támogatással Pécsett, Nyíregyházán és Mezőkövesden is lehetőség nyílt egészségügyi beruházásokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 és 2013 közötti időszakára vonatkozó kiemelt célja tehát az egészségügyi rendszer korszerűsítése, a lakosság egészségi állapotának javítása, melynek köszönhetően javulna a foglalkoztatottság és életminőség. Ebben a hétéves időszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrást fordíthatnak az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, míg egészségmegőrzésre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésre közel 60 milliárd forint jut. A központi források mellett a regionális operatív programokból (ROP) további csaknem 115 milliárd forint jut az egészségügy korszerűsítésére. Tehát a fejlesztésekre összesen mintegy 481 milliárd forint fordítható! Az alap- és járóbeteg ellátást megújító pályázatok csaknem 51,5 milliárd forint értékűek, s a most kiírt pályázatokat az év végéig folyamatosan újabbak követik majd. A fejlesztéseket megvalósítását 3 szinten képzelik el: - új szakrendelők építése azokon a fehér foltokon, ahol semmilyen szakrendelő nincs
- azokon a szürke foltokon, ahol túl kevés az aktív ágy a jó színvonalú kórház működéséhez, magas színvonalú szakrendelők kialakítása a kiskórházakból
- azokon a barna foltokon, ahol a meglévő szakrendelő nem jó minőségű vagy nem teljes az ellátás, ott meg kell teremteni mindehhez a feltételeket
Ezeket a célokat a következő pályázatok szolgálják. A 13 ezer 500 főnél nagyobb lélekszámú kistérségekben új járóbeteg-szakellátó központok kialakítására és fejlesztésére összesen 25 milliárd forint áll a pályázó önkormányzatok rendelkezésére. Az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztésére 6,4 milliárd forint uniós forrás jut, elsősorban a nőgyógyászat, a bel- és a gyermekgyógyászat területén. A régiók egészségügyi témájú pályázataira csaknem 20 milliárd forintot fordíthatnak. Fő cél az, hogy korszerűsíteni tudják a kistérségekben már működő, alapellátást végző rendelőket és járóbeteg szakrendelőket. A fejlesztéseknek köszönhetően remélhetőleg csökkennek a társadalmi különbségek azáltal, hogy az egészségügyi ellátásokhoz egyenlő hozzáférést teremtenek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők számára is. A beruházások eredményeként legalább 1 millió ember juthat gyorsabban és közelebb a gyógyulás esélyét nyújtó ellátáshoz az ország 60-80 települését és környékét magában foglaló kistérségekben. A fentieken túl kiemelt projektként 3,5 milliárd forint európai uniós forrás jut az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerének fejlesztésére. (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
 |
