A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai 900 millió forintos csalási kísérletet akadályoztak meg, melyet 140 mikro- és kisvállalkozás részvételével próbált megvalósítani egy pályázatíró cég.
A megtévesztési kísérletet a pályázatíró cég tervelte ki, mozgatta a háttérből és vált haszonélvezőjévé. A mechanizmust „kaptár-modell”-nek keresztelték. Az NFÜ feljelentést tett az illetékeseknél, miután vizsgálatokat végzett a MAG által kiírt GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán. Mivel a pályázati kiírás csak formai követelményeket tartalmazott, melyeknek megléte esetén kedvező elbírálásra számíthatott a pályázó, ezért a projekt igen nagy népszerűségnek örvendett. Emiatt abban bízhattak, akik vissza akartak élni a lehetőséggel, hogy a pályázatok nagy száma miatt a hatóságoknak nincs elegendő kapacitása az ellenőrzésre. Jelen esetben azonban már a pályázatok döntéselőkészítési folyamata során fölmerült az illetékesekben a visszaélés gyanúja, mivel a különböző dokumentumokban több azonosságot is felfedeztek (pl. valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a dokumentumokat, a megvalósítási hely több pályázat esetében is ugyanaz a cím volt, a pályázók gazdasági mutatói nem indokolták a projektek méreteit és tevékenységüknek sem felelt meg a tervezett beruházás). A gyanú megalapozottságát tovább erősítette, hogy mindannyian visszaléptek a pályázaton való részvételtől, amikor a társaságokat a hatóság értesítette egy ellenőrzésről. A „kaptár-modell” elnevezés mindenképp helytálló, mert a csalás középpontjában egy viszonylag fölkészült pályázatíró cég áll, aki a hasonlat szerint a méhkirálynő szerepét tölti be a szervezetben, a körülötte tevékenykedő mikrovállalkozások pedig a „szorgos” méhek, akik ugyan részesülnek az „összegyűjtött” javakból. A vizsgálat középpontjába egy magyar házaspár tulajdonában lévő cég került. A család üzleti tevékenységének eddigi sikerességét bukott gazdasági társaságok sora jellemzi. Rajtuk kívül a résztvevő cégek és azok vezetőinek felelőssége is megállapítható, hiszen mindenképpen tudniuk kellett például az árajánlatok hamisságáról. Okkal feltételezhető, hogy a csalás rendszeréhez egy számlákat gyártó szervzet is tartozott, mivel a pályázathoz kapcsolódó beszerzéseket minden esetben számlákkal kellett igazolni. Ennek a tevékenységnek az elindulását azonban az ellenőrzés megakadályozta. A vizsgálat lezárultával Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter feljelentést tett a nyomozóhatóságnál. (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
|