A mostani, összesen 26,6 milliárd forint értékű infrastrukturális beruházással az idén már 55,5 milliárd forint felsőoktatási fejlesztés európai uniós támogatásáról döntött a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A jelenlegi támogatás a következő városok felsőoktatási intézményeit érinti: Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg.
Az eredeti elképzelések szerint 21,7 milliárd forint sorsáról született volna döntés, de a támogatott projektek közé bekerült a Debreceni Egyetem természettudományi és a műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata, így 4,8 milliárd forinttal megemelték a szétosztható keretet. Az alföldi város egyetemén így többek között egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ létrehozásának, az informatikai kar új épületének, az „elméleti négyszög” rekonstrukciójának, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújításának előkészítése kezdődhet el.
A legtöbb EU-s támogatásra a Szegedi Tudományegyetem számíthat, a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztésére. Sikeres második fordulós pályázat esetén több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természettudományos képzési portfoliójának megújítására, a szegedi mérnöki kar új épületének felépítésére, az egyetemi és főiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítására, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítására.
Mintegy 5 milliárd forint uniós támogatásban reménykedhet a Nyugat-Magyarországi Egyetemen a „Zöld Egyetem” program, a kapcsolódó beruházások előkészítéséhez kaphatnak hozzájárulást. Amennyibe az intézmény pályázata a második körben is sikerrel jár, úgy igen jelentős műszaki fejlesztések indulhatnak el a győri, szombathelyi, mosonmagyaróvári, bábolnai és székesfehérvári karokon egyaránt, az e beruházásokhoz kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztésekkel együtt.
Jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is, az elképzeléseik megvalósításához 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítéltek meg az illetékesek. Ha a második körben is sikerrel szerepelnek, akkor a veszprémi campus egy oktató- és kutatóközponttal, egy hallgatói szolgáltató központtal, egy technológiai kísérleti központtal és egy kutató-fejlesztő központtal bővülhet, összesen csaknem 6100 négyzetméteren. Az egyetem keszthelyi telepe is megújulhat: biotechnológiai oktató- és kutatóközpontot és egy lovardát építenének e beruházási csomag részeként, míg Székesfehérváron egy 3700 négyzetméteres új campus létrehozását tervezik.
Bővülne a Kaposvári Egyetem is, céljuk egy modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítása, melyhez most 2,9 milliárd forinttal járult hozzá feltételesen a kormány. Eredményes második pályázati forduló esetén elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcsolódva szeretnék fejleszteni az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.
Több mint 2,4 milliárd forintos beruházást készítenek elő a Kecskeméti Főiskolán, elsősorban az intézmény műszaki és természettudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére. Megújulhatnak a főiskola laboratóriumai, szaktantermei, interaktív tanulási környezetet és multifunkcionális tereket alakíthatnak ki, valamint bővíthetik és felújíthatják a műszaki, az agrár- és a természetismereti oktatáshoz kapcsolódó épületeket.
A Budapesti Gazdasági Főiskola karrá szeretné fejleszteni zalaegerszegi felsőoktatási intézményét, melyhez 600 millió forintos uniós támogatásra számíthatnak. Ha a projektdokumentáció részletes kidolgozását követően is sikerrel pályáznak, úgy barnamezős beruházással és jelentős információs technológiai fejlesztésekkel egy infocentrumot alakíthatnak majd ki Zalaegerszegen.
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében a 2004-2006 közötti időszakban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére. Az intézmények több mint 60.000 négyzetméteren valósították meg infrastrukturális fejlesztéseiket, amelyek közel 110.000 hallgató oktatási és kutatási körülményeit javították. Az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint áll rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására. (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
 |
