Skip to content
Jó helyen jár, ha célja a fejlődés - pályázat, pályázatok, ingyenes pályázatfigyelés, vállalkozásfejlesztés, ISO bevezetés, tanácsadás

Pályázatok, tanácsadás (ISO 9001, ISO 14001, MEBIR) - NEOCONS

Kezdőlap arrow Pályázatok arrow Zöldgazdaság-fejlesztési Program arrow Megújuló energiafelhasználás növelése a KMR-ben (KMOP 3.3.3-11)

Megújuló energiafelhasználás növelése a KMR-ben (KMOP 3.3.3-11)

PDF Nyomtatás Email

ÚSZT - Megújuló energiafelhasználás növelése a Közép-magyarországi Régióban (KMOP 3.3.3-11) pályázatot itt találja !

Pályázat címe:
Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése

Pályázat kódja: KMOP-3.3.3.-11.

Forrás összege: 1 Mrd Ft

Beadás: A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től 2011. szeptember 2-ig lehetséges.

Pályázat célja:
Magyarország energiakitettsége ellen sokat tehetünk. Az Új Széchenyi Terv e pályázatának általános célja a környezetünket kevésbé terhelő, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamos energia szerepének növelése, és ezen keresztül a széndioxid-kibocsátás csökkentése.
Kiemelt célkitűzés a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek egyik feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása.
Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervünkben [2010-2020] a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, mely ennél magasabb, 14,65 %-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez.
„Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése” elnevezésű konstrukció általános célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, ezen belül növelni a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamosenergia szerepét az összenergia felhasználáson belül és ezen keresztül csökkenteni a széndioxid kibocsátást.
A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő, tekintettel arra, hogy Magyarország energia-felhasználásában részarányuk jelenleg viszonylag alacsony, és emellett a hazai fosszilis energiahordozókészlet és -termelés is korlátozott, így az ország importfüggősége az elsődleges (primer) energiahordozók (uránérc, földgáz, kőolaj) tekintetében nagyon magas, meghaladja a hazai energiaszükséglet 75%-át.
A KMOP egyik kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével.
A konstrukció elsősorban az együttműködő villamosenergia hálózatba termelő kapacitások kiépítését, másodsorban a sziget üzemmódban működő villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését, tovább a földgáz hálózatba táplálható biometán termelést támogatja.
A konstrukció hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának, valamint a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, a megújuló energiák használatának uniós kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, az importfüggőség mérsékléséhez, továbbá az önkormányzati célcsoport energiaköltségeinek csökkentéséhez.
A megújuló energiaforrások alkalmazhatóak hő- vagy villamos energia termelésére, illetve ezek együttes, kapcsolt előállítására, így az ilyen projektek megvalósulása a megújuló források szélesebb körű alkalmazását és nagyobb részarányát biztosítja, hozzájárulva a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez, jól szolgálva ezzel az energetikai és a környezeti fenntarthatóságot.
A konstrukció célja továbbá a megújuló energiaforrások kiaknázásának fokozására irányuló beruházások elősegítése vissza nem térítendő támogatás formájában.
Jelen kiírásban a pályázatok egyfordulós eljárásrend keretében kerülnek kiválasztásra. Ennek lényege, hogy a pályázónak egy részletesen kidolgozott projektet (pályázati adatlap és megvalósíthatósági tanulmány, valamint egyéb kötelező mellékletek) szükséges benyújtani, mely alapján születik döntés, és támogatás esetén ezen projektjavaslat alapján valósítható meg a projekt.

Pályázók köre:
Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak:
- VÁLLALKOZÁS
   - Jogi személyiségű vállalkozás
   - Kivéve lakásszövetkezetek és mezőgazdasági szövetkezetek
   - Jogi személyiség nélküli vállalkozás
- KÖLTSÉGVETÉSI SZERV
   - Költségvetési szerv és intézménye
- NONPROFIT SZERVEZET
   - Jogi személyiségű nonprofit szervezet
   - Kivéve pártok
   - Kivéve jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
- ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK
   - Egyéb gazdasági szervezet, kivéve:
      - Megszűnt gazdálkodási forma
      - Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
      - Technikai kóddal rendelkezők
valamint:
- Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik
- A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények
Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint létrejött többcélú kistérségi társulás, vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-ában, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. §. (1) bek.-ben, illetve 10/A.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik a pályázatot a társulás nyújtja be.
Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumok nem pályázhatnak.
Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szervezet pályázhat.
Támogatásra csak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés jogosult.

Támogatható tevékenységek:
Önállóan támogatható tevékenységek köre:

I) Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés:
1) Napenergia alapú villamosenergia termelés:
a) Hálózatra kapcsolódó 500 kWp alatti teljesítményű fotovoltaikus rendszerek

b) Hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek
2) Biomassza-felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hő és villamosenergia- termelésre
a) Szilárd biomassza közvetlen hasznosítása kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre
. Új, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, szilárd biomassza hasznosító, nagy hatékonyságú kisméretű (20 MW kapacitásnál nem nagyobb) erőműegység kiépítése
b) Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (pl. szerves olaj, etanol, stb.) energiahordozóvá alakítása és villamosenergia vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre történő hasznosítása.

3) Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása
a) Meglévő, ám használatban nem lévő (villamosenergiát nem termelő) vízerőmű felújítása, és/vagy hálózati kapcsolatának kiépítése.
b) Meglévő, működő vízerőmű kapacitásbővítése
c) Új vízerőmű létesítése
4) Biogáz-termelés és felhasználás
a) Mezőgazdasági fő- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó iparági melléktermék, kapcsolódó és egyéb ipari melléktermék, vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló biogáz-termelés kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-előállításra történő hasznosítási rendszer kialakítása.
b) Szennyvízből keletkező biogáz kapcsolt hő- és/vagy villamosenergiaelőállításra, vagy földgáz hálózatba táplálásra történő hasznosítási rendszer kialakítása.
c) Hulladéklerakó és kezelő telepen keletkező depóniagáz kapcsolt hő és/ vagy villamosenergia-előállításra, vagy földgáz hálózatba táplálásra történő hasznosítási rendszer kialakítása
d) Mezőgazdasági fő- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó és egyéb ipari melléktermék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló meglévő biogáz-termelésen alapuló, fogyasztóhoz való követlen kapcsolat kiépítése, vagy földgáz hálózatba táplálható biometán előállítása, szükséges biogáztermelő kapacitások bővítése, biogáz tisztítása, tárolása, földgázhálózathoz való kapcsolódása.
e) Mezőgazdasági fő- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó iparági melléktermék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló új biogáz-termelő kapacitások létrehozása, fogyasztóhoz való követlen kapcsolat kiépítése, vagy földgáz hálózatba táplálható biometán előállítása, tisztítása, tárolása, földgázhálózathoz való kapcsolódása
5) Geotermikus energia hasznosítása:
a) Hő-és villamosenergia-termelés, villamosenergia termelés

6) Szélenergia-hasznosítás:

a) 50 kWp alatti villamosenergia-hálózathoz csatlakozó szélerőművek telepítése, amennyiben a megtermelt villamos energia
b) Villamosenergia-hálózathoz nem csatlakozó szélerőművek, azok fogyasztóval való közvetlen kapcsolatának kiépítése, villamosenergiatároló egységek
7) Megújuló energiaforrások kombinálása
II) Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal:
1) Napenergia hasznosítása
Napenergia hasznosító rendszerekkel (napkollektor)
a) használati melegvíz igény részleges vagy teljes kielégítése;
b) részleges vagy teljes kielégítése: a használati melegvíz és/vagy a fűtési és/vagy hűtési hőigénynek ;
c) gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hőigényének kielégítése (pl.: szárítás).
2) Biomassza-felhasználás
2.1. Szilárd vagy folyékony biomassza
közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére
a) Szilárd biomassza
(mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, fás és lágyszárú energianövény, erdészeti fő és melléktermék, a veszélyes hulladéknak nem minősülő kezeletlen faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása használati melegvíz és/vagy fűtési hőigény kielégítésére.
b) Szilárd biomassza
(mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, fás és lágyszárú energianövény, erdészeti fő és melléktermék, nem veszélyes hulladéknak minősülő kezeletlen faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása gazdasági termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítéséhez.
c) Folyékony biomassza
(szennyvíziszap, használt sütőolaj, állati zsiradék) közvetlen felhasználása melegvíz és/vagy fűtési hőigény kielégítésére, magában, vagy egyéb biomassza tüzelőanyaggal vegyes tüzelésben.
d) Folyékony biomassza
(szennyvíziszap, használt sütőolaj, állati zsiradék) közvetlen felhasználása gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítésére, magában, vagy egyéb biomassza tüzelőanyaggal vegyes tüzelésben.
2.2 Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása 100 %-ban saját hőigény kielégítésre

a) Szilárd biomasszából pellet vagy biobrikett 100 %-ban saját használati melegvíz és/vagy fűtési hőigény célú felhasználásra, valamint saját gazdasági termelési folyamatban jelentkező hőigény kielégítésére történő előállítása és felhasználása
.
b) Szerves
, folyékony vagy szilárd települési vagy ipari hulladék, szennyvíziszap köztes tüzelőanyag (pl. olaj, etanol) formába történő feldolgozása, saját melegvíz és/vagy fűtési hőigény célú felhasználásra, valamint gazdasági termelési folyamatban jelentkező hőigény kielégítésre történő felhasználása.
c) Szerves
, folyékony vagy szilárd települési vagy ipari hulladék, szennyvíziszap köztes tüzelőanyag (pl. olaj, etanol) formába történő feldolgozása, saját használati melegvíz és/vagy fűtési hőigény célú felhasználásra, és/vagy gazdasági termelési folyamatban jelentkező hőigény kielégítésre történő felhasználása és közvetlen tüzelőanyag formában, vagy közvetett (hő) formában történő értékesítése.
3) Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz előállítás, depóniagáz kitermelés és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése
a)
Mezőgazdasági fő vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó iparági vagy egyéb ipari melléktermék, biológiailag lebomló települési hulladék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló biogáz termelés használati melegvíz, fűtési vagy termelési folyamat hőigényének kielégítésére történő felhasználása.
b) Szennyvízből
keletkező biogáz használati melegvíz, fűtési vagy termelési folyamat hőigényének kielégítésére történő felhasználása.
c) Hulladéklerakó
és kezelő telepen keletkező depóniagáz használati melegvíz, fűtési vagy termelési folyamat hőigényének kielégítésére történő felhasználása.
d) Meglévő rendszer kapacitásának bővítését szolgáló beruházás
, mellyel növelhető a megújuló energiahordozó termelése és felhasználása, az ezen alapuló hőtermelés hatékonysága.
4) Geotermikus energia hasznosítása
a) Új termelő és visszasajtoló kút/rendszer fúrása
, jogszabályban előírt minőségű használati melegvízhez víztermelés, fűtés, hűtés, vagy termelési folyamat hőigényének kielégítéséhez szükséges rendszer kialakítása, valamint hőfogyasztókkal való összekapcsolása, kapcsolódó előírás szerinti vízelhelyező rendszer kialakítása.
b) Meglévő, ám hőhasznosításra jelenleg nem használt termálkút
jogszabályban előírt minőségű használati melegvízhez víztermelés, fűtés, hűtés vagy technológiai termelési folyamat hőigényének kielégítésére történő bevonása, rehabilitása, visszasajtoló kút/rendszer fúrása, valamint hőfogyasztókkal való összekapcsolása, kapcsolódó előírás szerinti vízelhelyező rendszer kialakítása.
c) Meglévő
geotermikus hőhasznosító rendszer kiemelt vízkontingens mennyiségének növelésével járó kapacitás-növelése és új fogyasztók bekapcsolása, kapcsolódó előírás szerinti visszasajtoló vagy vízelhelyező rendszer kialakítása. Meglévő geotermikus hőhasznosító rendszer változatlan vízkontingens kivételével járó (termelés oldali) hatékonyság-növelése, új felhasználók bekapcsolása és/vagy kaszkád rendszer kialakítása, kapcsolódó előírás szerinti vízelhelyező vagy visszasajtoló rendszer kialakítása, amennyiben a hazai megújuló energia felhasználás növelésével jár
5) Hőszivattyús rendszerek telepítése

a) Villamos valamint gázmotoros hajtású, és abszorpciós hőszivattyús rendszerek melyek primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezője (SPFprim) legalább 1,3 vagy annál magasabb.

6) Hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával.

7) Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása

Önállóan nem támogatott, kötelezően megvalósítandó tevékenységek
- Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása
- Könyvvizsgálat

Támogatás mértéke:
Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, maximum 100%-a.

Támogatás összege: A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 3 millió, maximum 100 millió Ft lehet.

 
< Előző   Következő >

ÚJ HOZZÁSZÓLÁSOK

Fókuszban a vidéki munkahelyte...
Nekem is az a véleményem, hogy még mindig a kisvállalkozások, valamint...
Uniós támogatással indulhat a ...
Fantasztikus és nagyon jó hogy végre a fővárosi és kerületi vezető...
Fókuszban a vidéki munkahelyte...
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiába jelentkezek én támogatá...
Mikro-, kis- és középvállalkoz...
Tisztelt Pályázatszerkesztők! A kkv-k számára meghirdetett, technoló...
Komplex beruházások a leghátrá...
Érthetetlen a magas küszöbérték. Ha egy cég pl. Észak-Magyarországo...
Advertisement